Az NSA botrány ahogy én látom – A politikai szál
„Horkanó zaj támadt belülről, aztán csönd lett”
A. A. Milne: Micimackó
A. A. Milne: Micimackó
A politikai vonal
Az első nemzetközi/külpolitikai jellegű botrány a még 2009-ben tartott G20-as sztori 2013.06.17-i kirobbantása volt. Mint dokumentumokkal igazolták, ennek keretében a britek a résztvevő országok magas rangú képviselőinek számítógépeit és mobiltelefonjait figyelték meg. A levelezésüket speciálisan erre a célra épített hozzáférési pontokon keresztül figyelték meg, és a rendelkezésre bocsátott gépekre pedig, biztos ami biztos keyloggert – billentyűzet leütés figyelő program – is telepítettek.
Megj. : Fontos ember ne használjon már mást mint a saját megbízható gépét!
Továbbá valamilyen módon, a küldöttek BlackBerry telefonjainak biztonságát megkerülve, el tudták olvasni az e-mailjeiket és megfigyelték a hívásaikat is. Az egész megfigyelés célja az volt, hogy előnyt biztosítsanak maguknak és az USA-nak a tárgyalások folyamán. Ez volt az első olyan kiszivárogtatott megfigyelési elem, amit már nyilvánvalóan nem lehet a terrorizmus elleni harccal magyarázni.A politikai botrányvonal következő nagyobb híre az volt, amikor 2013.07.30-án kiderült, hogy az Amerikában lévő szövetséges európai nagykövetségek legtöbbjét is lehallgatják különböző módszerekkel.
Megj. : Érdekesség még, hogy minden nagykövetség minden irodájának megfigyelése külön kódnéven futott mint pl. : Blackfoot, Wabash, Bruneau, Hemlock, Powell, Klondyke. Ilyen téren is kreatívak voltak a fiúk az biztos.
Innentől csak címszavakban és linkekkel a politikai vonalról szóló általam fontosabbnak ítélt cikkek.
- 2013.09.01. A francia külügyminiszter megfigyelésének híre.
- 2013.09.02. A Brazil miniszterelnök valamint a mexikói miniszterelnök lehallgatásának híre. E miatt a brazil miniszterelnök le is mondta az amerikai útját.
- 2013.09.11. Az NSA az általa begyűjtött adatokból rutinszerűen és szűretlenül adott át nem csak metaadat, hanem tartalom jellegű adatokat is Izraelnek. Az adatok amerikai állampolgárok adait is tartalmazhatták, beleértve akár kormányzati szereplők kommunikációját is.
- 2013.10.20. Újabb hírek arról, hogy a mexikói elnök e-mailjeit is megfigyelte az USA. A megfigyelésekkel az USA előnyösebb pozícióra tett szert a mexikói befektetésinek tervezéséhez.
- 2013.10.22 A francia állampolgárok széleskörű megfigyelésének híre
- 2013.10.23. Angela Merkel telefonját is lehallgatta az USA. És még csak nem is volt nehéz dolguk.
- 2013.10.23. Olasz állampolgárokat is megfigyelt az NSA ráadásul az olasz kormány tudtával.
- 2013.10.25. Az NSA 35 vezető politikai és/vagy gazdasági személy hívásait figyelte meg.
- 2013.09.25. Amerikában található indiai hivatalokat – például nagykövetséget – is lehallgatott az NSA. A lehallgatás fő célja India belpolitikai adatinak megszerzése, valamint India stratégiai és kereskedelmi terveinek megismerése különös tekintettel az atom iparra az űr technológiára és a külpolitikára vonatkozóan.
- 2013.11.05. Brazília is kémkedett külföldiek után. Az Angolok is kémkednek a Németek után Berlinben.
- 2013.11.11. Az OPEC rendszeréhez is hozzáfért mind az NSA mind GCHQ.
- 2013.12.20. Feltehetően főleg gazdasági de politikai okokból is más fontos vezetőket is megfigyeltek.
Megj. : Ehhez nem értek, de leszámítva a Stuxnet-et Izrael és Amerika viszonya hivatalosan talán nem tűnik annyira jónak, hogy egy ilyen együttműködés nyilvánvaló legyen. És Izrael nem is tagja az úgynevezett „Five Eyes” megállapodásnak. Az amerikai állampolgárok adatainak szűretlen átadása pedig harmadik fél számára annak kilététől függetlenül is problémás.
Megj. : Hát ennek szerintem sokkal nagyobbat kellett volna szólni mint amekkorát szólt. Erről szinte nem is lehetett hallani.
Politikai vonalon látok egy kis keveredést, illetve összemosást a különböző típusú megfigyelések között, amit szeretnék tisztázni.
Van ugye az eddig is ismert tömeges megfigyelés és van a célzott megfigyelés. Például Angela Merkel telefonjának megfigyelése célzott megfigyelés volt, ugyan úgy, ahogy a vezető politikusoké is. Sőt a politikai vonalon történő megfigyelések nagy része célzott volt. Míg a nem politikai vonalon tömeges típusú megfigyelések zajlottak a korábbi információk alapján.
A másik a technológiák összemosása. A klasszikus megfigyelési módszerek – poloskás, mikrofonos, rejtett kamerás vagy hasonló, de helyben lévő eszközzel történő megfigyelések – összemosása az új típusú – távoli szoftveres, vírusos, internetes, backdoor-os, exploit-os – megfigyelésekkel. Kicsit utána gondolva, valójában van összefüggés a két csoportosítás között. Ugyanis a klasszikus megfigyeléseket tömegesen kivitelezni nehéz lenne – legalábbis remélem. Ezért a tömeges megfigyelések az új típusú, míg a célzott megfigyelések a klasszikus típusú kategóriába esnek többnyire, azzal a kitétellel, hogy természetesen az új típusú technológiák alkalmasak a célzott megfigyelésre is. Ettől függetlenül szétválasztanám ezeket a következőkben.
Frissítés: A fenti rész írásakor még nem volt ismert pár később bemutatásra kerülő módszer. De azért nem javítottam ezt a fejezetet, hogy ezzel is be lehessen mutatni, mennyire meg kell változtatni a megszokott világképünket egy-egy új információ morzsa következtében.
Ennyi bevezető után lássuk mi a személyes véleményem a politikai megfigyelésekről.
A korábban ismertetett tömeges, új típusú technológiai megfigyelés szerintem minden törvényt és szokásjogot sért, és nem is lehet a jelenlegi jogi körülmények között törvényesen végrehajtani, míg a klasszikus megfigyelés – legalábbis elvileg – kivitelezhető törvényesen, illetve benne van a szokásjogban.
A politikusok klasszikus típusú lehallgatása nálam a „hivatalosan elfogadhatatlan de kicsit sem meglepő és amúgy hétköznapi” kategóriába esik. Ami viszont kérdésként felmerült bennem és pár cikk is utal rá, hogy ez a fajta tevékenység tipikusan nem NSA hatáskör, hanem amennyire én meg tudom ítélni inkább CIA.
Továbbá kérdezném, hogy például mit csináltak a megfigyelt államok saját titkosszolgálatai mindeközben? Miért engedték, hogy magas beosztású állami hivatalnokok lehallgatható telefonokat használjanak és gmail-es, yahoo-s, hotmail-es email címeket használjanak akár hivatalos levelezésre? Tényleg ennyire amatőrök voltak ezek a fontos pozícióban lévő emberek, és nem is volt senki, és semmi ami felnyitotta volna a szemüket? Utólag ugyan léptek és például lecserélték a telefonokat. De tényleg kellett egy botrány ehhez? Nem akarom elhinni.
Ezzel szemben a politikusok új típusú célzott megfigyelése – gondolok például VPN vagy egyéb titkosítások feltörésére, kormányzati szerverek feltörésére és gépek megfertőzésére – szerintem teljes mértékben elfogadhatatlan baráti országok között.
A politikai vonal természetesen nagyon fontos, mert ennek jelentős hatása lehet a nemzetközi politikára és a gazdaságra is. Mást ne mondjak például az előkészítés alatt álló Európai Unió és Egyesült Államok közötti kereskedelmi megállapodásra is lehet hatása, még akkor is, ha megakadályozni nem is foglya, de esetleg jó muníciót adhat az EU-nak. Viszont a tényleges politikai és gazdasági hatásokat szerintem majd csak egy következő Edward Snowden fogja megmutatni nekünk.
Frissítés: Ez szintén egy korábban megírt rész volt. Azóta azt hiszem kiderült, hogy bátran kijelenhetjük egy kis színjátékon kívül semmi nem történt és nem is fog. Angela Merkel-t a választásokban például még egy kicsit sem zavarta meg az eset. Azért mindenki eljátszotta a sértettet, meg odamondogatott a másiknak. Aztán csönd lett.
Obama beszéde az NSA reformjáról
FIGYELEM!!! HOSSZÚ ÉS MÉG A FENTINÉL IS UNALMASABB RÉSZ KÖVETKEZIK.
CSAK SAJÁT FELELŐSSÉGRE OLVASS TOVÁBB !!!
ÉN SZÓLTAM.
CSAK SAJÁT FELELŐSSÉGRE OLVASS TOVÁBB !!!
ÉN SZÓLTAM.
Jóval a fentiek megírása után 2014.01.17-én hangzott el Obama beszéde az NSA reformjáról. Szemezgessünk most még ebből, mintegy a politikai száll lezárásaként.
Ha nagyon röviden szeretném összefoglalni Obama az NSA reformjáról szóló beszédét azt írhatnám, hogy:
„blaah blaah blaah blaah blaah.
...
blaah blaah!
...
blaah blaah blaah blaah.
Thank you. God bless you. May God bless the United States of America. Thank you. (Applause.) Thank you. Thank you."
...
blaah blaah!
...
blaah blaah blaah blaah.
Thank you. God bless you. May God bless the United States of America. Thank you. (Applause.) Thank you. Thank you."
Na de komolyra fordítva, próbálok egy tömörebb fordítást, illetve ahol lehet összefoglalást írni a beszédről ami a maga 43 percével elég hosszúra sikeredett.
(Ha kihagynád a most következő hosszú és unalmas részt itt van a "végeredmény" röviden.)
Először egy hosszú történelmi áttekintő rész hallhattunk, amely azt volt hivatott nyomatékosítani, hogy a titkosszolgálatokra régóta szükség van és szükség lesz a jövőben is. Hivatkozott Obama az amerikai polgárháborúra, a második világháborúra, a vasfüggöny és a hidegháború időszakára is.
Megj.: Nem mintha nem értenék egyet azzal, hogy titkosszolgálatokra szükség van, de azért remélem mindenkinek feltűnt, hogy csupa háborús időszakra hivatkozott.
Ez után jött a beszéd félelem keltő rész.
Ez után jött a beszéd félelem keltő rész.
Obama szerint Oroszország bukásával az USA-nak, mint az egyetlen megmaradt szuperhatalomnak, szüksége van a titkosszolgálati tevékenységének fokozására és technológiai modernizálására az egyre növekvő terrorfenyegetettség és a tömegpusztító fegyverek terjedése miatt. Nehezíti a helyzetüket, hogy a globalizáció és az internet elmossa a határokat, és ez lehetővé teszi bárki számára, hogy ezt jóra használja, de azt is, hogy irtózatos károkat okozzon. A megváltozott körülményekhez nem sikerült jogilag alkalmazkodniuk. Különösen az egyénileg vagy kis ideológiai csoportok által elkövetett terrorcselekmények megelőzéséhez szükséges törvénymódosítások hiányoznak.
Megj.: Ugye mindenki érti miért hangsúlyozzák pont ezt? Egyének. Minden egyes egyén veszélyforrás. Tehát mindenki az.
Majd jött a Jolly Joker 9/11 említése, amivel a megváltoztatott megfigyelési módszereket – értsd tömeges, bírói engedély nélkül végzett, mindenféle kommunikációra és pénzügyi tranzakcióra kiterjedő és a kapcsolatokat is feltérképező megfigyelési módszerek – és azok szükségességét indokolta. Természetesen mindezt, amennyire lehet, a jogi kereteknek megfelelően tették – amely jogi keretek, ahogy Obama is hangsúlyozta, amúgy is csak az amerikaiknak adnak némi védelmet, és a külföldieket úgy figyelik meg ahogy akarják. Tekintettel a rendkívül gyorsan fejlődő, az egész világon csak az USA-ban rendelkezésre álló technológiára, és az ezzel párhuzamosan a szolgálatra nehezedő nyomásra amit nem tudtak jogszabályokkal megfelelően követni, néha hibákat követtek el, és a hatékonyság oltárán fel kellett áldozniuk a jogkövető magatartást.
De a fentiek eredményeként több támadást is megelőztek és így ártatlanok életét mentették meg nem csak az USA-ban de szerte a világon mindenfelé.
Megj.: Bár érhető, hogy erről többet nem mondhat de azért ez így elég kevéssé meggyőző.
Mivel a fenyegetések nem fognak csökkenni a jövőben sem, ezért meg kell hozniuk a szükséges döntéseket, amelyekkel megvédhető az ország, fenntartható marad az ország vezető pozíciója, de garantálják az alkotmányban biztosított személyiségi és szabadságjogokat is. Ez a munka már elkezdődött, és hónapok óta széleskörű egyeztetéseket folytatnak. Látni kell azonban, hogy a digitális kommunikáció lehallgatása és a védelmének megkerülése nélkül nem lehetséges a terroristák leleplezése, a tőzsdét fenyegető rosszindulatú programok kiszűrése, a repülés irányító rendszerek megvédése és annak biztosítása, hogy a bankszámlánkról nem lopják el a pénzt.Megj.: Ez a rész volt a félelem keltés 2.0.
Obama kiemelte, hogy más országok, olyanok is akik a Snowden dokumentumok megjelenésekkor meglepettnek mutatkoztak, a USA-éhoz hasonló módszerekkel próbálják megfigyelni az USA-t.Mint mondta, nem véletlenül nem lehet iPhone és BlackBerry telefonokat használni a Fehér Ház biztonságos tanácstermében. Sérelmezte, hogy olyan országok kritizálják most hangosan az NSA-t, akik egyébként elismerik, hogy Amerikának, mint az egyetlen megmaradt szuperhatalomnak, kiemelt felelőssége van, és az NSA tevékenysége nélkülözhetetlen. Egyébként pedig ezek az országok is az NSA információira támaszkodnak a saját polgáraik megvédéséhez.
Azok akik az egyeztetéseken részt vettek belátták, hogy a magánszférát nem csak a hivatalok sértik meg, hanem azok a kisebb nagyobb vállalatok is akik kereskedelmi célból nyomon követik és analizálják a felhasználó szokásait, hogy így célzott reklámokat juttassanak el hozzájuk. Természetesen a kormányzati megfigyelésekre vonatkozó szabályoknak sokkal szigorúbbaknak kell lenniük, és nem elég ha ezeket a szabályokat csak bizalmi alapon kontrollálják, mivel már a múltban is történtek esetek, amikor ezzel a bizalommal visszaéltek. Ezért mindenképpen szükség van jogi korlátokra.
Megj. A magánszektor említésével nyilván relativizálni akart a hivatali adatgyűjtést. Azonban azt a fontos tényt elfelejtette megemlíteni, hogy a magánszektor szereplőinek nincs annyira átfogó képe a felhasználókról mint az NSA-nek, mivel ők csak a tőlük induló vagy a náluk végződő kommunikációkat figyelhetik - reméljük - nem pedig az összeset.
Ennyi felvezetés után lássuk milyen konkrét intézkedéseket jelentett be Obama.
1. Obama jóváhagyott egy elnöki direktívát, amely mind a külföldi mind a belföldi titkosszolgálati megfigyelésekre vonatkozó iránymutatásokat tartalmaz, és már figyelembe veszi nem csak a belső biztonsági követelményeket, hanem a szövetségesi, kereskedelmi és befektetési kapcsolatokat valamint az amerikai cégek aggodalmait és az alapvető személyiségi, polgári és szabadságjogokat is.
2. Növelik a rendszer átláthatóságát és megerősítik az amerikai állampolgárok személyes adatainak védelmét. Ennek első lépéseként feloldják a titkosítását és nyilvánosságra hoznak néhány eddig titkosnak minősített dokumentumot. Kiemelte a FISA 702 – külföldiek megfigyelésére vonatkozó fejezet – és a FISA 215 (dokumentumai jobb minőségben) – ez tette lehetővé a telefon metaadatok tömeges rögzítését – dokumentumokat. Megalakítanak egy a kormányzattól független testületet, amelynek a véleményét kikérik a fontosabb esetekben.
3. Szigorítják az előbb említett FISA 702 keretében történő megfigyelésekre vonatkozó szabályokat.
4. Az FBI a nyomozásra vonatkozó bármilyen adat megadása nélkül kérheti a cégektől bizonyos adatok kiadását. Ezek a kérések azonban adott idő után automatikus kikerülnek a titkosítás hatálya alól, hacsak a hivatal nem bizonyítja a további titkosítás szükségességét. A cégek az eddig engedélyezettnél több információt hozhatnak majd nyilvánosságra a kormányzati kérésekkel kapcsolatban.
Obama ismét kitért a korábban kiszivárgott tömeges telefon metaadat tárolásra. (Aki idáig bírta, már biztos kívülről fújja, hogy erre a FISA 215 adja a jogi felhatalmazást.) Elismételte, hogy csak metaadatokat tárolnak és nem magát a hívást.
Érdekesség, hogy itt elmondott egy konkrét esetet, amivel indokolni kívánta a metaadat gyűjtés szükségességét. Természetesen megint a 9/11-es lapot játszotta ki. A történet szerint Khalid al-Midhar az egyik 9/11-es repülőgép eltérítő San Diego-ból felhívott egy ismert jemeni al- Qaida bázist. Az NSA ugyan látta a hívást, de - feltehetően jogi okokból -, nem láthatta, hogy a hívás egy már Amerikában tartózkodó személytől ered. Ilyen fajta hiányosságok megoldására született a FISA 215, ami ezen felül akár krízishelyzetekben - például robbantásos merénylet után - is segítheti a kapcsolatok gyors feltérképezését és az esetleges tettesek kommunikációjának követését. De természetesen ezt csak szükség esetén használják fel és nem az átlag amerikaiakat követik vele.
Megj.: Ezt persze most higgyük el becsszó, mikor korábban ő mondta, hogy láttunk már olyat, hogy az ilyen jellegű adatokkal visszaéltek.
Az eddig történteket figyelembe véve azonban belátják, hogy szükséges a FISA 215 jelenlegi formájának módosítása és egy új megközelítés bevezetése. Ennek az új módszernek azonban képesnek kell lenni arra, amire a mostani rendszer, de a nélkül, hogy az adatok a kormányzathoz kerülnének. Ezt a szakértők a megbeszélések során vagy harmadik fél bevonásával képzelték elérni, vagy úgy, hogy a szolgáltatók tartanák meg a szükséges adatokat, amikben a hivatalok szükség esetén kereshetnének. A harmadik fél bevonását egyből ki is zárta - ennek fel se kellett volna komolyan merülni - a szolgáltatóknál tartott adatok pedig mint mondta a szolgáltatókra róna plusz technikai terhet és csak áthárítaná rájuk a jogi problémákat.
Voltak olyanok is, akik a jelenlegi rendszer módosításával képzelik megvalósítani az új követelményt de ez az irány még további kidolgozást igényel.
Megj. : Úgy tűnik, valójában semmi új ötletük nincs arra, hogy mit fognak tenni és leginkább minden marad a régiben csak más ruhát adnak rá.
Addig is amíg kitalálják mi legyen, azonnali változtatásokat léptetnek életbe.
1. Az első ilyen, hogy az eddigi három mélységű távolság helyett csak két mélységig követik a megfigyelt személyek kapcsolatait.
Megj.: A három szint elsőre talán nem tűnik soknak. De van elmélet amely szerint a világon bármely két ember legfeljebb 6 távolságra van egymástól.
2. A második lépés pedig tovább keresni a megoldást a FISA 215 problémára. Erre határidőként március 28-at nevezte meg Obama.
Foglaljuk össze milyen "konkrétumokat" jelentett be Obama eddig a beszédében illetve mi olvasható ki a kiadott direktivából.
1. A direktíva értelmében jobban figyelembe veszik a szövetséges országok, az amerikai cégek és az amerikai állampolgárok érdekeit.
Na de kik a szövetséges országok? Mit jelent a figyelembe vétel?
2. Feloldották pár dokumentum titkosítását és ezzel illetve majd jövőbeni lépésekkel nagyobb átláthatóságot biztosítanak. Létrehoznak egy független testületet akinek a véleményét kikérik majd a fontosabb esetekben.
De, hogy mikor kérik ki a testület véleményét és milyen "jogköre" lesz a testületnek arról nem mondott semmit.
3. Szigorítják a FISA 702 keretén belül végzett megfigyelésekre vonatkozó szabályokat.
A szigorítás módjáról azonban nem mond lényegeset.
4. Az FBI által igényelt adatok egy előre megadott idő után nyilvánossá válnak, kivéve ha a hivatal a további titkosítás szükségességet igazolni tudja.
Sem az időtávot nem nevezte meg sem a szükségesség igazolásának módját - mint például bírósági végzés - nem definiálta. A direktívában van utalás rá, hogy a külföldiekre vonatkozóan 5 évben maximalizálják azon adatok tárolási idejét, amiről egyéb rendelet - pl. az Executive Order 12333 - nem rendelkezik.
5. A kommunikációs cégek az eddiginél több információt hozhatnak majd nyilvánosságra a hozzájuk érkező kormányzati adatkérésekről.
De nem tudtuk meg mit szabad majd a cégeknek közölni.
6. Mostantól csak 2 kapcsolatnyi távolságig követik a megfigyeltek kapcsolati viszonyait az eddigi 3 helyett.
Ez végre konkrét. Ez azt jelenti, hogy az eddigi
Gyanúsított -> Gyanúsított fogorvosa -> Fogorvos barátnője -> Barátnő vízvezetékszerelője
lánc ezek után csak a Fogorvos barátnőjéig fog érni de ő még benne lesz.
Gyanúsított -> Gyanúsított fogorvosa -> Fogorvos barátnője -> Barátnő vízvezetékszerelője
lánc ezek után csak a Fogorvos barátnőjéig fog érni de ő még benne lesz.
7. Elindítottak egy egyeztetési folyamatot aminek keretében megpróbálják a tömeges metaadat gyűjtés rendszerét megújítani, hogy bár ugyan azt tudja mint eddig, de ne kerüljenek a kormányhoz az ehhez szükséges adatok.
Azonban úgy tűnik, ötletük sincs hogyan tegyék ezt és valószínű a végén minden marad a régiben.
Az eddigiek összefoglalásul azt mondanám, hogy a beszéd sokkal inkább védte, indokolta és magyarázta a kiszivárogtatott tevékenységeket illetve az azt végzőket, és kevésbé foglalkozott a jogsértésekkel illetve azok jövőbeni kezelésével. Szinte semmi számon kérhető konkrétumot nem tartalmazott arról, hogy milyen tényleges változtatások fognak történni. Ködös ígéretek ugyan elhangzottak, de a beszéd alapján kérdéses, hogy akarnak-e és fognak-e bármin is ellenőrizhető módon érdemben változtatni, azon kívül amin technikailag muszáj lesz.
Maradjunk annyiba, hogy az elvi lehetőség megvan rá.
Üzenet a tengeren túlra
Ezek után Obama a külföldnek üzent. Megint felhívta a figyelmet az USA egyedülálló felelősségére a hírszerzés terén, és hogy ez nem csak Amerika és az amerikai állampolgárok de a szövetséges országok és azok állampolgárainak érdekét is szolgálja.
A bizalom visszaszerzése érdekében azonban egy új direktívát adott ki az elnök, amelyben szabályozzák a külföldre irányuló hírszerzési tevékenységet. Az USA a tengeren túl csak nemzetbiztonsági esetekben fog technológiai hírszerzési (SIGINT) tevékenységet folytatni és nem fogja válogatás nélkül olvasni az átlag állampolgárok email-jeit és lehallgatni a telefonhívásait. Nem fog hírszerzési tevékenységet folytatni azért, hogy elhallgattassa az őket kritizáló vagy az övéktől eltérő véleményt hangoztató személyeket, hogy hátrányos helyzetbe hozzon bárkit az etnikuma, neme, faja, szexuális beállítottsága vagy vallása miatt vagy, hogy gazdasági előnyt biztosítson amerikai cégeknek vagy az amerikai kereskedelmi szektornak.
A tömeges adatgyűjtést az ügynökségek ezután csak a következő speciális esetekben használhatja: kémelhárítás, terrorelhárítás, kiberbiztonság, illegális fegyverkereskedelem - ez alatt akár tömegpusztító fegyvereket is értenek -, nemzetközi bűncselekmények.
Obama példa nélkül álló lépést tett, hogy kiterjesszék az amerikai állampolgárokat megillető jogok egy részét a külföldiekre is. Korlátozni fogják a külföldiekről begyűjtött személyes adatok tárolásának maximális idejét és felhasználásának módját - lásd a direktíva 6. oldalát, ami alapján, ha másként nincs szabályozva akkor 5 évig őrizhetik meg az adatokat. Kiemelte, hogy nem nyomoznak azok után az átlag állampolgárok után akik nem jelentenek veszélyt az USA biztonságára, és hogy ezen állampolgárok személyiségi jogaikat figyelembe fogják venni.
A fentiek igazak a külföldi vezetőkre is. Ha nincs kifejezett nemzetbiztonsági oka, nem fogják megfigyelni a szövetséges vagy baráti államok vezetőit.
Világosan kijelentette, hogy az amerikai titkosszolgálatok továbbra is fognak információt gyűjteni a kormányok szándékairól, ugyan úgy, ahogy azt minden titkosszolgálat jelenleg is teszi.
És nem fognak elnézést kérni azért, hogy az ő titkosszolgálatuk sokkal hatékonyabban működik.
De a baráti vagy szövetséges országok vezetői megnyugodhatnak, hogy partnerként fogják őket kezelni.
Ezek után a fentiek biztosítása érdekében szervezeti változásokat jelentett be.
* Kineveznek egy hivatalnokot, akinek feladata a technológiai hírszerzéssel kapcsolatos nemzetközi tárgyalásokban való képviselet lesz.
* Egy másik hivatalnok feladat a bejelentett személyiségi jogvédelmi folyamat átalakítása lesz oly módon, hogy az eddigieknél jobban vegye figyelembe a jogokat, de ugyan akkor segítse a külföldi partnereket a bűn és terror elleni harcban.
* Átfogóan ellenőrzik a tárolt adatokat személyiségi jogi szempontból. Az ezt végző jogi, technológiai szakértőkből és üzleti szereplőkből álló csoport áttekinti mind a publikus mind a privát szektorban összegyűlt adatok által okozta problémákat, megpróbál nemzetközi normákat felállítani ezen adatok kezelésére és az információ cseréjére oly módon, hogy az megfeleljen a személyes adatvédelmi és a biztonsági követelményeknek.
Obama elismerte, hogy néha úgy tűnhet, mintha Amerika más normák szerint működne és az, hogy egyesek szerint a kormányt a legrosszabb szándékok vezérlik frusztráló lehet.
De senki nem kéri Kínát, hogy nyíltan beszéljen a megfigyelési gyakorlatáról vagy Oroszországot, hogy kezdjen személyiségi jogi kérdésekkel foglalkozni.
Amerika pont azért működik más normák szerint mert ők azok akik nyíltan próbálják védik a személyiségi jogokat és az emberi méltóságot.
A világ Amerikától, mint a totalitárius rendszerek, a fasizmus és a kommunizmus legyőzőjétől várja, hogy kiálljon a szabadságjogokért.
Nos a beszéd végén egy klasszikus jutott eszembe.
Ja nem, nem a rendszerek összehasonlítása miatt jutott eszembe Hofi.
Obama alig érintett valamit a beszédében a kiszivárogtatott tevékenységek közül, és még az említettek esetében sem világos, hogy végül is milyen számon kérhető lépések fognak történni. Számonkérhetetlen ígéreteket sokat hallottunk, de még a kiadott direktíva elolvasásával sem juthatunk közelebb az ígéretek megfejtéséhez. Arra pedig még utalás sem történt, hogy a megfigyeléseken magukon változtatnának.
Félreértés ne essék, nem gondolom és nem is vártam, hogy majd a titkosszolgálatok működésének részleteit megismerjük. Ez nyilván badarság lenne. Ahogy azt sem gondoltam, hogy most hirtelen felhagynak a SIGINT vagy egyéb hírszerzési tevékenységgel. De, hogy egyáltalán ne mutassák a megbánás jeleit, és hogy semmi konkrét a publikum számára később ellenőrizhető lépést ne jelentsenek be azt sem gondoltam volna.
Az pedig tényleg mesteri, hogy minden mondatban van elbújtatva egy kiskapu.
Kapuk elhelyezésében most már tudjuk a politikusok és az NSA is kiválóan teljesít.
Ja és még valaki &;
Hivatkozások * Az Obama beszéd * Az Obama direktíva Elemzések - ezeket a post megírása után gyűjtöttem össze így a véleményemet nem befolyásolták. Bárminemű egyezés csak a logika műve. * NYT * NBC * The Guardian * CSMonitor reagálások * Truth-Out
Comments
Post a Comment